Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
A magyar szolgálatok szerint érzékelhető, hogy valakik kavarnak a Rogán-ügy körül.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke közzétette a csütörtöki ülésen elhangzott információkat a Libanonban felrobban csipogók magyar vonatkozásáról. Nem kell emelni Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.
A Libanonban felrobbantott személyhívók ügyéről és azok magyarországi érintettségéről egyeztetett Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke Farkas Örssel, aki a Rogán-tárcánál a polgári titkosszolgálatokat felügyeli. A fideszes Kocsis Máté gyurcsányozással szállt be a téma megvitatásába.
Magyar szerint „volt miről beszélni” a találkozón.
A Márki-Zay Péter mozgalmához befolyt amerikai kampánytámogatásról szóló összegző titkosszolgálati jelentést szerdán ismertették a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén, de a közvélemény majd csak akkor ismerheti meg, ha feloldják a titkosítását. Az ÁSZ már felkészítette az ellenzéki pártokat, hogy 3,3 milliárdos pénzbüntetésre számíthatnak tiltott pártfinanszírozás miatt.
A honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság közös ülését kezdeményezi utóbbi testület jobbikos elnöke, hogy tájékoztatást kapjanak a Győr melletti repülőtér érintésével, később Ukrajnában landolt ukrán határőrségi helikopterek ügyében. A honvédelmi tárca az ügyben homályosan fogalmazott – nem véletlenül.
Magyarország neve többször is felbukkan kiszivárgott dokumentumokban, most kiderül, mi igaz az ott írtakból.
A Rogán Antal politikai irányítása alá került “szuper-titkosszolgálat” közel egyéves működése alatt annyira megmérgezte a hazai és az amerikai nemzetbiztonsági szervek közötti viszonyt, hogy a washingtoni válaszlépés elkerülhetetlennek tűnik – legalábbis ezt rebesgetik nemzetbiztonsági körökben. De az európai szövetségesek sem bíznak már túlzottan a magyar szervekben.
Megígérte a kormány, hogy hét év után végrehajtja a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletét, ami a titkos megfigyelések szabályozását érinti. A változtatás azzal járna, hogy az ilyen megfigyelések engedélyeztetését elvehetik az igazságügyi minisztertől.
